1950-ben a Dolgozók lapjában jelent meg az alábbi cikk.
Új választásra készül az ország. Olyan választásra, amilyen eddig nem volt még : a béke, jólét és szabadság új harci szerveinek, a tanácsoknak a megválasztására. Erről beszélnek a kis faluk fehérre meszelt házaiban, az esti beszélgetéseken a ház előtti kispadon, kukoricaszár begyűjtésekor, őszi rozs elvetésekor odakint a földeken.
Nagy Józsefné kisbiró kidobolja a tanácsválasztással kapcsolatos híreket Sződliget lakosainak
Az új választás ügye előbbre viszi az őszi munka ügyét is: páros versenyben állnak a falvak egymással, hogy Bihartorda község felhívására a tanácsválasztás október 22-i ünnepére mindenhol porhanyósra legyen már szántva a föld, elvetve az őszi mag...
Így van ez Sződligeten is: Sződdel állnak páros versenyben a sződligetiek. Nincs még egészen öt esztendeje, hogy a saját lábukra álltak: addig a sződi községháza irányította a sződligetiek életét is. Onnan dirigálták az urak, basáskodott az 1400 holdas Flokk uraság, akihez az öregebbje még robotba járt. Öreg Szabó Józsefnének még most is elönti a könny a két szemét, ahogy erről beszél a csipkefüggönyös szobában, az új bútorok közt, amit a demokrácia hozott a gyerekeinek. — Bizony lelkem, robotban sínylődtünk! Kerek tizenhat évig jártam én minden esztendőben három hétig a Flokk fődjeire... Hátamon a garabóban a gyerek sirt: kilencet szültem, volt mit cipelnem mindig a hátamon.
Gereblyézés közben össze-vissza ütötték magukat a csöppségeim, de nem volt kegyelem ... Elnézem most a dédunokáimat: kilencen vannak azok is. Ott játszanak a szép, tiszta napköziben, mehet az anyjuk dógozni nyugodtan. Aztán a magáén gereblyézhet, a mi fődünkön. . . Mert most már a miénk, az enyim, meg a Márkusnéé, meg a Petőéké, meg a Tóth Janié... Aztán ezek közül választják majd meg a tanácstagokat is, igaz-e ?
Szabó néni a hetvenegyediket tapossa, de azért minden érdekli. Felel is neki a veje azonnyomban :
— Miért, Nyanya, magának nem tetszik a fiatal Márkusné ? Ők voltak az elsők a beadásban, pedig nem is párttagok...
Igaz, Defosz elnök az ura, de mégiscsak nagy dolog, hogy három pici gyereke van, aztán a más népek ügyes-bajos dolga után szaladgál... Még jó, hogy van aki ügyel rájuk. ..
— Hát nekem ugyan mindegy... vonogatja a vállát az öregasszony, de erre már a lánya is rászól:
— Mindegy ? Hát magának mindegy
az, hogy a mi dógunkat az ilyen jó munkájú derék Márkusné, vagy a Pöstyéni István, vagy a Tóth Jani intézik, akikben megbízunk, vagy mondjuk például — ami lehetetlen lenne — a Strausz János, aki nem fizeti az adóját, elmaradt a beszolgáltatással, kocsmás, lusta, trehány ember? Akinek kár az a négy hold, mert nem törődik semmivel ? — fakad ki Döményné haragosan. — Mindegy, hogy a Cinkotainé, aki a lakásügyeket intézi a községházán, kinek szerez lakást, annak-e, akinek három-négy szobája van Pesten, vagy annak, aki a sok gyerekével egy kuckóban húzódik meg?
Nekem nem mindegy! Meg az se mindegy, hogy a fiaim békében dogozhatnak a gyárban, a kislányomból rendőr lehet... Öreg Szabóné elrestellte magát.
— No, ne tüzelj már I Hát csak úgy kicsúszott a számon... Persze, hogy nem mindegy... Tudom én azt jól, mégha ilyen véri is vagyok, no... Át is megyek Márkusnéhoz, megnézem, mit csinál...
Vele megyünk. Okosszemű, vékony kis asszony nyitja ki a kiskaput, menyecskésen hátrakötve a feje, nyomában három szőke gyerek sündörög. Márkusné MNDSz termelési felelős, kijár a határba,
— Hallották, hogy a 12 holdon gazdálkodó Pető István október 22-e helyett már 12-re vállalta az őszi vetés befejezését ? Pártonkívüli ő is, mint mink vagyunk, de tudja, hogy a nép követi a Pártot, mert a Párt az egész népért dolgozik ám, nemcsak a párttagokért ! Ha én valakinek az ügyében eljárok, úgy a szívemen viselem azt, mint a magamét... így van a Párt is; láthatják, a dolgozó parasztnak megad minden segítséget. Csávázott vetőmagot, hogy ne legyen üres barázda, ne legyen sok gyom a vetésben, traktort a szántáshoz, olcsó műtrágyát, péti sót... És most a legtöbbet: a tanácsokat! A tanácsok a nép hatalmának megtestesítői I Mi magunk gyakoroljuk ezt a hatalmat, talán éppen a Pető István, aki tíz nappal a tanácsválasztás előtt lesz kész az őszi vetéssel, vagy maga, Dömény bácsi. Lehet, hogy én is... — ábrándozik maga elé nézve — én, a hat elemit végzett Hegedűs Margit, a nincstelen lánya, az újgazda felesége..,
A falu fiataljai közül is jelölnek majd tanácstagokat, öregek és fiatalok, dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti, gépállomási dolgozók kerülnek majd be a községi tanácsokba, és vezetik majd a faluk népét a szocializmus felé.
Fehér Rózsa
0 Megjegyzések