Sződligetről jellemzően a Floch-birtok, a téglagyár, a malom, a mozi, a vasútállomás, a Duna-parti vendéglő, és a római katolikus templom képezték a képeslapok témáinak jelentős részét. A lapok több szín- és formaváltozatban (egyenes vágású vagy hullámos szegélyű), többféle szöveggel és betűszínnel készültek.
A legnagyobb példányszámmal és képeslap-változattal kiadott képeslapok kiadója a helyi földbirtokos, Floch-Reyhersberg család volt.
A Floch család a boldog békeidőkben elsősorban a telekértékesítés fellendítése érdekében több tucatnyi változatban adott ki képes levelezőlapot a folyamatosan parcellázott birtokukról. A forgalomba került képeslapok minden esetben jó reklámnak bizonyultak, érkezett a pesti nép (és a trianoni diktátum után a határon túliak is) telket venni. Képeslapjaik kiadója a „Sződrákosi és Gödi Tégla- és Cementlapgyárak, puszta Sződrákos Csörögh-Gödi gazdaság, Gödi nyaraló-telep központi irodája”.
Két új település megszületésében fontos szerepet játszott Floch Alfréd parcellázó tevékenysége. A korábban elvadult szőlőseinek és ritka akácerdővel borított ligetes legelőinek egy jelentős részét kimérette, ennek eredményeképpen született meg Alsógöd és Sződliget. Az 1951-ben kihalt család nevét a Sződi Helytörténeti Alapítvány archívumában megtalálható képes levelezőlapokon kívül napjainkban már csak egy általuk állított kereszt (Floch-pusztai feszület) és hajdani majorságuk (Floch-puszta) neve őrzi.
A két világháború között kiadott sződligeti képeslapon megörökítették a piacot is –„Sződligeti piactér”, kiadója: vitéz Pálffy Sándor helyi lakos. A lovaskocsin, kerékpáron és gyalogosan batyukkal és háti kosarakkal (ún. „hátyi”) érkező püspökszilágyi, václigeti őstermelők, valamint a sződi, vácrátóti tót parasztemberek árulták már akkor is az otthoni terményeket, jószágokat. Vitéz Pálffy Sándor Sződligeten dohánytermék árusítással foglalkozott. A Duna-strandot ábrázoló képeslapja 1931-ben lett kiadva. Lapjainak egy része a fővárosi Monostory György kiadónál lett legyártva, az ismert, „Sződligeti piactér” feliratú lapot Pálffy Aigner Lajos fővárosi kiadónál jelentette meg.
Záboji László fűszer- és csemegekereskedés kiadása, Telefon 5. is megjelenik kiadóként egy 4 képes, osztott lapon. (A kereskedése a Tinódi u. – Dunai fasor sarkán lévő későbbi „alsó” vagy „kis” népbolt volt.)
Simonyi Imre adóhivatalnok adta ki 1938-ban az országzászlóról készült grafikai lapot (nyomda: Stádium Rt).
Kováts (Kovács) Lajos Pál Sződligeti kereskedő, fűszerüzlet tulajdonos. A fővárosi Barasits Kiadó a saroktelken álló (Rákóczi u. 7.) üzletéről képes levelezőlapot nyomott ki Sződliget, Kováts fűszerüzlet felirattal. Egyes esetekben felesége nevével jelentetett meg lapot a következő felirattal: Kováts Lajosné fűszer- és csemegekereskedő kiadása, Telefon 3. A Barasits kiadónál készített sződligeti lapok jellemzően a Duna-parti Joó-féle strandvendéglőt, strandot és a sződligeti vasútállomást ábrázolják.
Bőcs Mihály Imre sződligeti lokálpatrióta, bélyeg- és képes levelezőlap-gyűjtő a honfoglalás millecentenáriuma (1996) emlékére (több változatban) és Sződliget önállóságának 55. évfordulójára (2005) adott ki 4 db képes levelezőlapot (fotók: Bányavári Pál és Tatár Sándor).
A Római katolikus egyházközség is kiadott 2005–2010 között egy 4 db-ból álló, a templomot kívül-belül bemutató sorozatot (fotók: Szabados Ferenc).
A Kék Duna Otthonról a közelmúltban adott ki színes képeslapot az intézmény.
Források:
(Volentics Gyula gyűjteményéből)
Bélyegvilág 2013, Volentics Gyula- A sződi Floch Alfréd földbirtokos által kiadott képeslapok mint a telekparcellázás hatékony reklámhordozói I.
Bélyegvilág 2013, Volentics Gyula- Floch Alfréd képeslapjai (II.)
Mint a telekparcellázás hatékony reklámhordozói
Volentics Gyula- Mihalik Bernadett , Mesélj nekem Sződligetről! című könyv
0 Megjegyzések